Szürreális álmot élve bódult boldogtalan,
Zavart hangok fülbe súgnak tanácsot,
Utat keresve veszünk a közönybe.
Telepataként keresve mások fejében saját érzésünk,
Még valaki szemébe nézve felébredünk,
S a magány sötétje után már nem vagyunk egyedül.
Ébresztő
2013.02.23. 16:48 tomiboross
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tomiboross.blog.hu/api/trackback/id/tr685100454
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
